Kivégezheti a reklámújságokat a termékdíjemelés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentősen emelné a kormány a műanyag zacskók, reklámpapírok termékdíját – hangzott el a szerdai parlamenti vitában. A Magyar Reklámszövetség és a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség szerint az adóemelés csaknem finanszírozhatatlanná teheti a reklámújságok kiadását.


Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a törvényjavaslat ismertetőjében azt mondta, 2018-tól azért is kell magasabb termékdíjat fizetni a nem kívánatos, a környezetre káros reklámhordozó papírok és zacskók után, hogy ezzel is megváltoztassák a fogyasztói szokásokat és támogassák az alternatív megoldások elterjedését – olvasható az MTI tudósításában.

A reklámhordozó papír esetében korábban 33 százalékkal emelték a termékdíjat, hogy csökkenjen a papír mennyisége, de a postaládák továbbra is tele vannak szórólapokkal.

Az elektronikus hirdetési alternatívák aránya ugyan folyamatosan emelkedik, de szükség van a reklámhordozó papírra kivetett termékdíj kilónkénti 114 forintra történő emelésére – ismertette az államtitkár.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

A műanyag zacskókkal kapcsolatban Zsigó Róbert azt mondta, mivel ezek azonnal hulladékká válnak, többségük nem kerül vissza a rendszerbe újrahasznosított hulladék formájában, lebomlási ideje több száz év, és nagy eséllyel kerülhet a táplálékláncba, ezért indokolt a lehető legnagyobb, 1900 forintos kilónként termékdíj bevezetése. 

Ez az intézkedés nem érinti azokat a vékony műanyag zacskókat, amelyekbe zöldségeket, gyümölcsöket, pékárut lehet csomagolni a boltokban.

Zsigó Róbert elmondása szerint szintén 1900 forintos kilónként termékdíjat vetnének ki az oxidatív módon szétbomló műanyag zacskókra, mivel ezek biológiailag nem bomlanak le, csak apró darabokra tépődnek szét, ezért jelentősen megnő a táplálékláncba kerülés esélye.

Az államtitkár kitért az elektronikai berendezésekkel kapcsolatos termékdíjra is, amelynek mértéke minden elektromos eszköz esetén a kivethető legalacsonyabb összeg lesz.

Szakmai szervezetek szerint a plusz adóteher meghaladhatja az 1 milliárd forintot és csapást mérhet az áruházi reklámújságokra- írja a Napi.hu

A Magyar Reklámszövetség és a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség azt az álláspontot képviseli, hogy a termékdíj emelése indokolatlan. 

Az MRSZ és a DIMSZ közleménye szerint a termékdíj emelése a direktmarketing tevékenységet folytató vállalatokat és a magyar sajtótermékek egy részét olyan többletteherrel sújtja, amely a 7,5 százalékos reklámadó mellett csaknem finanszírozhatatlanná teszi a vásárlói tájékoztatásban fontos szerepet betöltő reklámeszközök – az ingyenes reklámújságok, szórólapok, DM levelek -fenntartását, és áremelkedéshez vezet.

(MTI, Napi.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.