Év végi aktualitások az áfatörvény szempontjából

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áruminta, a kis értékű ajándék és a közcélú adományozás olyan ingyenes termékátadás (szolgáltatásnyújtás), amelyek a törvényben nevesített kivételei annak, amikor az ingyenes juttatás nem jár áfa fizetési kötelezettséggel.

Karácsonyhoz közeledve már megszokhattuk, hogy milyen erővel próbálja a bennünket körbevevő világ a mi figyelmünket megragadni, hogy a termékét-szolgáltatását a mi figyelmünkbe ajánlhassa, vagy a mi jó szándékunkra alapozva az adományozás lehetőségét elénk tárni. Adná magát a téma, hogy ez a cikk szóljon az árengedmények, akciók áfa vonzatairól, ezzel együtt jelen cikket a promóció néhány formájának (áruminta, kis értékű ajándék), és az adományozás áfa kérdéseinek szentelem. Az áruminta, a kis értékű ajándék és a közcélú adományozás olyan ingyenes termékátadás (szolgáltatásnyújtás), amelyek a törvényben nevesített kivételei annak, amikor az ingyenes juttatás nem jár áfa fizetési kötelezettséggel.

Áruminta

Mivel törvényben nevesített kivételről van szó, így a jogalkotó nem maradhatott adósa az adóalanyoknak egy definícióval, amelyben meghatározza, hogy mit is tekint árumintának, ezt olvashatjuk az Áfa törvény 259. § (3) bekezdésében. Elég nehezen értelmezhetőre sikerült a meghatározás, hiszen például milyen áruminta az, ami bemutatásra alkalmas, de más cél elérésére viszont már nem. Elég, ha csak a hétköznapokban jól megszokott kóstoltatás különböző formáira gondolunk, adott helyzetben az élelmiszer alkalmas a bemutatásra, de alkalmas más cél (táplálkozás) elérésére is. Bár első olvasatban kicsit nyakatekertnek tűnik a meghatározás abban a szakirodalom is egyetért, hogy akkor fog árumintának minősülni a termék (szolgáltatás), ha egyfelől kisebb, de jellemző része lesz a főterméknek (szolgáltatásnak), másfelől csak a bemutatásra alkalmas, de használatra nem.

A fenti néhány sor is azt gondolom, elegendő annak hangsúlyozására, hogy a törvényi meghatározás gyakorlati alkalmazása jelentős kockázatot hordoz magában, ezért nagyon alaposan végiggondolva célszerű olyan árumintát adnunk, amellyel jó szívvel promotálhatjuk a termékünket, szolgáltatásunkat.

Azonban ha az előbbi akadályt sikerrel vettük, fontos tudni, hogy a minta átadása nem jár adókötelezettséggel, így számla sem kell kísérje az ügyletet.

Ha a gazdálkodó azért szerez be terméket, szolgáltatást, hogy abból árumintát hozzon létre, akkor a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásba helyezhető, visszaigényelhető.

Kis értékű ajándék

A kis értékű ajándék szintén lehet olyan eszköz egy vállalkozás kezében, amivel promotálni tudja magát, ezen felül plusz forgalmat is tud generálni egy cég. A kis értékű ajándék definíciója jóval egzaktabb, mint az áruminta meghatározása, ugyanis ötezer forintot határoz meg a jogalkotó határként, amely összeget meg nem haladó értékű ajándék esetén mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Fontos kiemelni, hogy az 5000 Ft az adót is tartalmazza.

 

Ami buktatója lehet az ajándék adásának, és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy akár árumintáról, akár kis értékű ajándékról beszélünk az az, hogy ezek vállalkozási célt kell szolgáljanak, ahogy ezt a törvény 11. § (3) bekezdésében olvashatjuk. A vállalkozási célba beletartozik, ha az ajándékozás meglévő vagy potenciális partnerek felé irányul, de nem tartozik bele, ha a munkatársunk bármilyen okú személyes köszöntését – magánszükségletének kielégítését – szolgálja. Az ilyen ügyletekről – mivel a törvény kivételként kezeli a termékértékesítések körében – nem szükséges bizonylatolni, de ha mégis szeretné a gazdálkodó ezt számlával alátámasztani, akkor fel tüntetni az áfa körön kívüliséget.

Ha az ajándék átlépi az értékhatárt, vagy nem vállalkozási célt szolgál, akkor az átadáskor az adót még nem biztos, hogy meg kell fizetni, ugyanis ha a beszerzéskor eleve tudtuk, hogy a termékbeszerzésből ajándék lesz, akkor eleve nem vonhatta le a beszerzéskor az adót, és így az átadás sem fog adókötelezettséget keletkeztetni.

Közcélú adomány

Végül jöjjön néhány gondolat arra az esetre, ha nem promotálni, hanem segíteni szeretnénk az év végéhez közeledve olyan személyeknek/szervezeteknek, amelyek célul tűzték ki mások megsegítését. A közcélú adomány meghatározását szintén a törvény vége felé közeledve olvashatjuk a 259. § 9/A pontjában. Mivel jelen cikk kereteit messze meghaladja a definíció beidézése, ezért hadd emeljem csak ki a meghatározás sarokköveit. Az első ilyen pont, hogy az adomány nem csupán termék lehet, de szolgáltatás is, amelyet közhasznú szervezetnek, oktatási intézménynek vagy egyháznak juttatnak. Az adományozás kedvezményezettjének – nevezzük így – az „alaptevékenységét” kell szolgálja az adomány, és az adományozó az adomány fejében semmilyen vagyoni előnyre nem számíthat. Utóbbi körülmény összeegyeztethető azzal, ha az adományozó neve feltüntetésre kerül.

Az adományozást bizonylatokkal (számla, számviteli bizonylat) nem kell kísérni, de okiratok kapcsolódnak az ügylethez. Alapvetően két okirat szükséges, az egyik az adományozott közhasznúságáról szól, míg a második az átadást tanúsítja, amelyben szerepelnie kell a támogatott célnak (az adományozott állítja ki az igazolást).

A közcélú adományozás tárgyául szolgáló termék beszerzése, vagy előállítása során felmerülő előzetesen felszámított adó akkor helyezhető levonásba, ha a beszerzéskor még nem tudta a vállalkozó, hogy adott beszerzését adományozásra kívánja felhasználni. Ellenben ha azért szerzi be, mert már eleve tudja, hogy a vállalkozásának céljától eltérő, idegen célokat fog szolgálni, akkor nem élhet adólevonási jogával. Az előbbi szabályokhoz a törvény adó-levonási jogot szabályozó bekezdéseinek értelmezése révén juthatunk, amely főszabályként akkor engedi a levonást, ha adott beszerzés vállalkozási célokat szolgál.

---