JVSZ: javul a befektetési környezet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jó az adópolitika iránya, de még nem érzékelik az intézkedések számottevő hatását a hazai cégvezetők a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas ÁFA, illetve a bérterhek továbbra is magasnak hatnak. A következő év legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.


Bíztató, hogy az elmúlt évek adópolitikai változásait alapvetően pozitívként érzékelik a vállalatvezetők. Gyakorlatilag a válaszadók fele gondolta csak úgy, hogy a megváltozott szabályozás következtében nem változott érdemben Magyarország befektetői megítélése, míg a többiek inkább javulásról számoltak be. Ebben a tekintetben a nagyvállalati szektor valamelyest derűlátóbb, közülük 59 százalék voksolt a javulásra, míg a KKV-knak csupán 45 százaléka látja így. A válaszok alapján ebben kiemelt szerep jutott a hosszabb távú kiszámíthatóságnak, közel 30 százalék szerint kifejezetten sokat javíthatna az ország megítélésén a kiszámíthatóbb környezet, 40,6 százalék pedig határozottan jónak ítéli az olyan hosszú távú programokat, mint amilyen a hat évre meghirdetett járulékcsökkentésé, ugyanakkor sokan (29,6%) vannak azok, akik más területeken is hasonló lépéseket szeretnének viszontlátni.

Bőségesen van még azonban tennivaló, a már említett járulékcsökkentési program dacára a válaszadók 69,8 százaléka szerint továbbra is a munkabért terhelő járulékok jelentik az egyik legriasztóbb adóterhet. Egyedül a világviszonylatban is kimagasló mértékű ÁFA előzi meg, melyet 87,3 százalék sorolt ide. Az említett két adónem jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hazai vállalkozások a vállalat egészére rakódó adóterheket nem érzik igazán versenyképesnek annak ellenére sem, hogy a vállalati nyereségadókulcs megítélése ebből a szempontból nézve kifejezetten kedvező.

 

Hurráoptimizmus ugyan nem figyelhető meg a piacon, de a vállalkozásoknak csak elenyésző része, 4,6 százalék ítéli rossznak saját helyzetét, illetve számít további romlásra a következő évben. A válaszadók fele ellenben határozott javulást vár, valamivel kevesebben pedig nem számítanak érdemi változásokra 2018-ban. Ez az óvatos optimizmus a magyar gazdaság egészét jellemzi, nincsenek számottevő eltérések a KKV és a nagyvállalati szektor között. Mindezzel egybecseng az is, hogy alig 10 százalék tervez leépítéseket a következő évben, míg 48,4 százalék kifejezetten létszámbővítést tervez. A saját cégük kilátásait kedvezőtlenül megítélő, illetve a létszámcsökkentést tervező vállaltok közti csaknem 5 százalékos különbség arra enged következtetni, hogy utóbbi esetében a digitalizáció illetve a hatékonyság növelését célzó fejlesztések okozta munkaerő-felesleg megszűntetése is szerepet játszik.

2018-ban a cégek 86%-a tervez bérfejlesztést

A járulékcsökkentésről szólva a vállalatok jelentős részénél, közel 50 százalékánál nem érzékelik az ezzel járó pozitív változásokat, ugyanakkor 40 százalékra tehető azon vállalkozások aránya, ahol határozott javulásról számolnak be. A béreknél maradva 2018-ban a cégek 86 százaléka tervez bérfejlesztést, nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg azok a válaszadók, ahol ennek mértéke 5 százalék feletti, illetve alatti arányban valósul meg. Kérdés azonban, mire lesz ez elég, tekintve hogy 2018 legnagyobb kihívását a kompetens munkaerő megtartásában, illetve megszerzésében látják a cégvezetők. Érdekes módon a kihívások tekintetében nincsenek jelentős eltérések az egyes vállalati szegmensek között. A már említettek mellett a KKV és a nagyvállalati téren is általánosnak mondható az emelkedő bérelvárásoknak való megfelelés, a motiváció biztosításának problémája, a frissen munkába állók alkalmazható tudásának hiányosságai illetve az Y-generáció foglalkoztatásának sajátosságai.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Árfolyam az áfában (XI. rész)

Az alkalmazandó árfolyam szolgáltatásimportnál eltér attól függően, hogy az ügylet teljesítési helyére milyen jogszabályi rendelkezés vonatkozik, míg adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén a Közösségen belüli termékbeszerzéshez hasonlóan alakul. Az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre speciális árfolyamszabály irányadó.