NAV-Figyelő 16. hét: SZJA Bevallási tervezetek, NAV Infóvonal
Az adóhatóság kiadott, 3005/2024. útmutatója alapján az alábbi ügykörök és intézhetők április 22-étől a NAV telefonos rendszerén azonosítást követően:
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hiteleket (kölcsönöket) érintő személyi jövedelemadó (szja) rendelkezések a tartozás vagy követelés keletkezéséhez, visszafizetéséhez, elengedéséhez, illetve kamatozásához kapcsolódnak.
Magánszemélynek adott hitel
A magánszemélyek nem csak bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól juthatnak hitelhez, hanem a polgári jog (Ptk) szabályai szerint – nem üzletszerűen folytatott tevékenység keretében – bármely cégtől, szervezettől, magánszemélytől is bárki bármire kaphat hitelt. Közös szabály, hogy azt a kapott vagyoni értéket – így különösen a kapott hitelt, kölcsönt – amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja tv. 7.§ (1) bekezdés c) pont].
Elengedett hitel
A magánszemély elengedett, vagy más által átvállalt tartozása fő szabály szerint adóköteles [Szja tv. 4.§ (2) bekezdés c) pont]. Ettől eltérően kivétel, vagyis adómentes:
Kamatkedvezmény
Kamatnak minősül – a Szja törvény eltérő rendelkezése hiányában – az adós által a kölcsönnyújtónak az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék [Szja tv. 3. § 24. pont].
A cégek, szervezetek összeghatár és lejárati korlátozás nélkül adhatnak munkavállalóiknak, magánszemélyeknek kölcsönt kedvezményes kamattal vagy akár kamatmentesen. Nem kötelező, de a felek érdeke és az adózási következmények szempontjából egyaránt célszerű az ügyletet írásbeli szerződésbe foglalni.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
Az ilyen, nem banki szolgáltatás keretében kamatmentesen, vagy kamatkedvezménnyel adott kölcsönök esetén a Szja tv. 72. §-a értelmében kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, ha a kifizető (munkáltató) magánszeméllyel szemben fennálló követelésére (kölcsönre, tartozásra) nem számítja fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, vagy – ha bizonyítja hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamatot. A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott követelés után a kölcsön nyújtójának ténylegesen fizetett kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a mindenkor fennálló követelés összegére vetítve kell kiszámítani.
A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 % szja-t és 22 (2018ban 19,5) % eho-t kell fizetnie. Az adót és az ehót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani [Szja tv. 72. §]; eho tv. 3.§ (1) bekezdés bb) pont].
A kölcsön havi részletekben történő visszafizetése esetén ez azt jelenti, hogy minden hónapban a visszafizetett összeg kamatkedvezménye után kell a kötelezettséget (annyi napra számítva amennyi a kölcsön folyósításától az adott részlet visszafizetéséig eltelt) a következő hónap 12-éig megállapítani, bevallani és befizetni. Így év végén a december 31-én már csak a még fennálló tartozást kell figyelembe venni. A következő évben a még fennálló tartozásból kiindulva, ugyanígy kell eljárni.
A magánszemélynek a kamatkedvezmény miatt nem keletkezik adókötelezettsége, azt bevallania nem kell, ezért igazolást sem kell számára adni.
Az előzőeket kell alkalmazni a magánszemély bármely tartozása esetén, ha az nem szerepel a törvényben felsorolt kivételek között.
Kivételek
A Szja tv. 72. §-ának (4) bekezdése értelmében a következő feltételekkel fennálló követelések után nem kell kamatkedvezményt megállapítani:
Lakáscélú munkáltatói kölcsön
Ha a munkáltató lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez ad munkáltatói kölcsönt hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakás esetén, amely lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét, kamatkedvezmény címén nem keletkezik jövedelem.
A lakásfelújítás nem szerepel a lakáscélú felhasználási célok között, ezért a lakásfelújításra adott kölcsön kamatkedvezménye adóköteles.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Ez a kötelezettség nem merül fel azonban, ha a kölcsönszerződésben a Szja tv. 72. §-nak rendelkezése szerint meghatározott kamat fizetését kikötik.
Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem miatt adókötelezettség akkor sem, ha a lakás felújítása valójában korszerűsítés.
Munkabérelőleg
Az olyan munkabérelőleg kamatkedvezményére, amely a minimálbér havi összegének ötszörösét meghaladja, vagy visszafizetési kötelezettsége hat hónapnál hosszabb lejáratú, a munkáltató adókötelezettsége fennáll. Ez akkor kerülhető el, ha a munkavállaló a fennálló tartozás mindenkori összege után legalább a Szja tv. 72. § (1) bekezdésében meghatározott kamatot fizet a munkáltatónak.
Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a munkáltató a korábban folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít.
Magánszemély által nyújtott hitel
Lényegét tekintve hitelnyújtásnak tekinthető a magánszemély által történő minden olyan pénzátadás (betételhelyezés, számlára, biztosításra stb. történő befizetés, illetve kölcsön-nyújtás), amely számára visszajár.
A magánszemély által korábban ideiglenesen átadott vagyoni értéket a magánszemély (halála esetén örököse) részére történő visszaszolgáltatásakor a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja tv. 7.§ (1) bekezdés c) pont].
Kapott kamat
A Szja tv. általános kamatfogalma a kölcsönzött tőke használatáért az adós által adott és a kölcsönző által kapott kamatot egyaránt magában foglalja, ugyanakkor külön kamatjövedelem kategóriába tartoznak azok a kamat-jellegű bevételek, amelyekre speciális adózási szabályokat kell alkalmazni [Szja tv. 65. § ].
Késedelmi kamat
A késedelmi kamatra azon bevételre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni, amelynek késedelmes, illetve nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel azt megfizették [Szja tv. 1.§ (9) bekezdés b) pont].
Kamatjövedelem
A Szja tv. 65. § (1) bekezdése szerint kamatjövedelemnek minősül
Nem kamatjövedelem, hanem a magánszemély és az adós között fennálló jogviszony szerinti, vagy egyéb jövedelem a nem banki szolgáltatás keretében fizetett kamat.
Magánszemély által magánszemélynek kölcsönadott összeg után kapott kamat pl. egyéb jövedelemként adóköteles.
Tagi kölcsön
A tagi kölcsön nyújtása nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyi szolgáltatások közé, jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A kamat vagy a kölcsön elengedése után a magánszemélynek nem keletkezik adó- és illetékfizetési kötelezettsége.
A tagi kölcsönre fizetett kamat adókötelezettségét a magánszemély és a társas vállalkozás között fennálló jogviszony szerit kell megállapítani. Ha pl. az ügyvezető tagi kölcsönt nyújt a kft-nek, az ügyvezetőnek, mint vezető tisztségviselőnek fizetett kamat nem önálló tevékenységből származó adó- és járulékköteles jövedelem, amelyből a cégnek szja-t, járulékokat kell levonnia, szocho-t, szakképzési hozzájárulást kell fizetnie és mindezt a kifizetést követő hónap 12-éig a 08-as bevalláson be kell vallania, továbbá az ügyvezető számára igazolást kell kiadnia, akinek ezt a jövedelmet a szja bevallásában fel kell tüntetnie.
A szövetkezeti tagi kölcsönök, célrészjegy esetében viszont kamatjövedelemnek minősül a szövetkezet által fizetett kamat akkor, ha az a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet a jogszabályban előírt célokon kívül és előírt mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad a tagjainak [Szja tv. 65. § (1) bekezdés e) pont].
Az adóhatóság kiadott, 3005/2024. útmutatója alapján az alábbi ügykörök és intézhetők április 22-étől a NAV telefonos rendszerén azonosítást követően:
Több ezer doboz adózatlan cigarettát találtak a pénzügyőrök egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei házban – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn.
Az alkalmazandó árfolyam szolgáltatásimportnál eltér attól függően, hogy az ügylet teljesítési helyére milyen jogszabályi rendelkezés vonatkozik, míg adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén a Közösségen belüli termékbeszerzéshez hasonlóan alakul. Az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre speciális árfolyamszabály irányadó.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!